14.rész

Először elképzelni se tudtam, hogy mi lehet ez. Arra gondoltam, hogy lehet direkt zárta be az ajtót előttem Tibi, és majd fenyegetőzni akar meg egyebek. Szerencsére nem ezt történt. Ugyanis elment az áram. Ez sem volt valami biztató. Odaálltam az ablak elé és csak néztem a zuhogó esőt. Máskor mindig megnyugtat ha sokáig nézem, most csak egyre jobban felidegesített.

Ekkor csörgött Tibi telefonja. 

-Bia az.-mondta meglepetten. Erre kíváncsian felé fordultam. 

-Szia Drágám. Van valami baj? Akkor jó! Persze menj csak! Szia.Szia.-és letette a telefont.

-Nos?-kérdeztem felvont szemöldökkel mert éreztem, hogy most lebukott Bia és hinni fog nekem Tibi.

-Igazad volt.-tudtam!- Bia azt mondta, hogy megbeszélte veled, hogy ma délután átmegy hozzátok és csajos délutánotok lesz. Nem hiszem el, hogy hazudott!

-Én megmondtam előre, hogy ez lesz. Már csak két kérdésem van, miért pont most telefonált mikor még teljesen suli idő van, és hol lehet most, illetve hol lesz?! Ekkor világos lett a nappaliban és mindenhol. Visszajött az áram. Végre egy jó dolog. Úgy éreztem most haza kéne indulnom. De valahogy nem tudtam elindulni. Végül vettem erőt magamon én elindultam. Jól esett egy kis friss levegő. Gondoltam nekem úgyis mindegy. Hazamegyek. Otthon nem volt senki. A postaládában egy levél várt. Egyből feltéptem a levelet és elsőnek a feladóját néztem meg. Persze nem írta alá a nevét, csak egy szárított rózsa volt odaragasztva. Egyetlenegy tüskével. És annyi volt pici betűvel a lap aljára írva: 

                             "Nincsen rózsa tüske nélkül" 

A levél tartalma még hátra volt.