Nos ami a Facebookon fogadott....... Egy kép. Amit Bia tett fel. Mégpedig egy csaj és egy srác átölelve csókolóznak. Az arcuk nem látszik. Valahol talán egy dombon vagy hegyen állhatnak. És kik vannak bejelölve? Geri és én?!?!?!?!?? Igen. Még ez nem is zavarna annyira ha,
                                                                        1. nem a (volt) legjobb barátnőm tette volna fel ezt a képet
                                                                        2. és ha nem hasonlítana ránk megszólalásig.......
Én erre nem tudok mit szólni. Biát letiltottam. De még az előtt megnéztem, hogy milyen kommentek érkeztek. És hát. Na ezért ez elég durva. Ha úgy lenne mint ahogy a kép mutatja akkor azt mondom, hogy rendben, mármint ha járnánk. Na de így?!?!?
Szóval a következő kommentek érkeztek:

Helyi Tami <333: Ohoo. Ez meglepett tesó. Szólhattál volna......
Helyi Tami <333: Sok boldogságot!!!! <3
Déri Hanna: ?????????????????????????????? öhm. ok.
Csúcs Máté: Héjjj haver. Aztán kiélvezni :P

Na hát ennyi. Csúcs Máté. Mintha 8.-os lenne a sulinkba. De nem ez a lényeg.

Kikapcsoltam a gépem. És.....................sírtam. Hogy árulhat el valakit ennyire a legjobb barátnőjének gondolt valaki. Bia. Brrrrrrrr. Kiráz a hideg ha erre a névre gondolok.
Ahogy így elmélkedek egyszer csak csörög a telóm. Ki kíváncsi rám? Sok időbe telt mire lemásztam az ágyamról. De az illető aki hívott elég kitartó volt, úgy hogy mire megtaláltam a telefonomat már 3-szor hívott. -Ismeretlen- Elsőnek Bia jutott az eszembe. Nem tudtam, vegyem-e fel vagy ne. Á egye fene felvettem.
Nem szólt bele senki. Csak szuszogást hallotam, meg egy kis idő múlva sírást.Nagyon megijedtem.
-Halló?!?!?!?! Van itt valaki?-éreztem a hangomon, hogy nagyon remeg.
-Fekete Szív-szólt egy idegen rideg hang.
-Ki maga? Mit akar tőlem?
-Fekete szív- ismételte meg.
-ÉRTETTEM.- mást nem tudtam kinyögni magamból. Ki ez? És mit akar?
-Fekete szív- Még mindig csak ezt ismételgeti ez a bizonyos hang............de most már sokkal keservesebb
volt ez a mondata.
Megszakadt a vonal.
Visszafeküdtem az ágyamra, sírni akartam, de valahogy nem tudtam. Szerintem kiszáradtak a könnycsatornáim.
És ekkor........................................
Nem, ez nem lehet. Síkítottam.
Leszaladtam a lépcsőn a nappaliba. Is igen jól éreztem.